| Ernesto "Che" Guevara trtnete... Neve az elsõ helyen ll a gerilla-rkranglistn - az rkifj forradalmr kultusza vtizedekkel mrtrr (a szocialista blokkban) s popkulturlis ikonn (az imperialistknl) avatsa utn is masszvan tartja magt. Ma is harcol fegyveres vilgmegvlt alakulatok, a sufniban kalasnyikovot dugdos egykori munksõrk, punkkoncerteken ragasztz unokik s a jlti llamok alaptvnyi pnzekbõl konferenciatrz balos humnrtelmisgi krei egyformn lelkesednek az egykori orvos-jsgr-gerillavezr-bankelnkrt, aki szerencsre nem rte meg hogy a havannai dollrboltban a kpvel dsztett Swatch "Revolution" rt rulnak a kubai csajokrt s rumrt katasztrfatrz amerikaiaknak. Valsznûleg õ az egyetlen egykori kommunista vezetõ, akinek az imidzse mg mindig hasznlhat mrkaptshez, s akirõl legalbb hrom domaint elneveztek .com alatt - de ki is volt ez a vrscsillagos-sapks frfi, akinek leghresebb arckpt pl formjban az X-generciba tartoz brkerek is magukra ltik majd a Pepsi Szigeten? Erre a krdsre valsznûleg mr csak a Thrmer-fle utdprt nyugdjasklubjban nyomul nagymamk tudnnak vlaszolni valamit, az interneten zavarbaejtõ bõsgben fellelhetõ dokumentumokbl viszont egy lenyûgzõ, hiteles, m roppant veszlyes figura kalandos letplyja krvonalazdik, amit most hinyptl jelleggel, s a nagy harcos irnti - fenntartsokkal terhes - tiszteletnk jell, hallnak harmincharmadik vfordulja alkalmbl rviden sszefoglalunk a tisztelt olvasknak. Ernesto Guevara Lynch de la Serna egy lecsszott kzposztlybeli - anyai gon spanyol nemesi, apai gon r bevndorl õskkel bszklkedõ - csald egyetlen gyermekeknt ltta meg a napvilgot 1928-ban, az egymst vlt flkatonai rezsimek ltal uralt Argentnban. Br szlei - elsõsorban szocialista anyja - Marxot, Engelst s Freudot olvasnak, s tevõlegesen is rszt vesznek a cordobai (Alta Gracia) antiperonista "demokratikus ellenzk" munkjban, a fiatal Guevara nem politizl - az ptszet rdekli, asztmja mgis az orvosi plya fel orientlja, a Buenos Aires-i egyetemen az orszg viszonyairl sokat elrul mdon a lepra gygytsrl kszti diplomamunkjt. Egyetemi vei sorn sokat utazik, 1951-ben, az llamvizsga utn egy bartjval bejrja Argentnt, Chilt (itt Salvador Allendvel is lejattol), Perut, Kolumbit, Venezuelt s Miamit. A majd kt ves krtrl knyvet r "Motorkerkprnapl" cmmel (mg ma is bestseller), amely leginkbb Kerouac hippibiblijra hajaz: a cmbli motorkerkpr - egy 500 kbcentimteres Norton - mr a 30. oldalon elromlik, a pros gyalog s autstoppal folytatja tjt, alkalmi munkkbl tartja fent magt (pldul leprakrhzakban, ahol cserben ingyen ehetnek s alhatnak), sokat iszik, csajozik, s hlye vicceket csinl - a knyv a szocialista Kubban egszen 1995-ig be is volt tiltva, mert hasbjain a ksõbbi nemzeti hõs 23 ves fejjel j kommunisthoz mltatlan, kicsapong magatartst tanst. Mnikus utazknt Guevara hamar szembesl a dl-amerikai orszgok npnek tlnyom tbbsgt sjt kiltstalan nyomorral, a lemszrolt indin trzsek megalz krlmnyek kztt tengõdõ maradvnyaival, a kapitalista oligarchkkal s az õket tevkenyen tmogat CIA-tancsadkkal, a siralmas viszonyokrt pedig - nem is teljesen alaptalanul - az Egyeslt llamok kizskmnyol, imperialista politikjt teszi felelõss. Ahelyett hogy keresne magnak egy knyelmes rendelõt, az egyetem utn rgtn Bolviba utazik (ahol ppen egy j kis forradalom van kszlõdõben), majd innen is tovbbll Guatemala fel, ahol, br marxistnak vallja magt, nem lp be az ppen hatalmon lvõ kommunista prtba: meglhetst inkbb - pldul az inka s maja romokrl szl - jsgcikkek rsbl fedezi. Miutn Guatemalban - a CIA aknamunkjnak kvetkeztben - az Arbenz-fle kommunista kormny megbukik, Guevara tovbbll Mexico Citybe, ahol egy krhzban dolgozik amikor lettrsa, Hilda Gadea (egy indin szrmazs kommunista csaj, ofkoz) sszehozza a Castro fivrekkel. Ekkor mr szent meggyõzõdse hogy a forradalom csak erõszakkal rheti el cljt, gy nem sokat hezitl amikor az ltala idelis vezetõnek tartott Fidel meghvja vidki farmjra, ahol Alberto Bayo, a Spanyol Kztrsasgi Hadsereg egyik kapitnya ppen gerillakikpzst tart a kubai emigrnsoknak. Bayo a spanyol polgrhborban szerzett bõsges tapasztalatai mellett Mao Ce Tung gerillatrkkjeit is felhasznlja a gyorstalpal kommandstanfolyamon, ahol a "Che" nickkel nyomul argentin klnsen tehetsgesnek bizonyul, s hamarosan tiszti rangot kap Fideltõl. A farmon zajl hadgyakorlatok felkeltik a mexiki rendõrsg rdeklõdst s egy hnapra az egsz osztag brtnbe kerl, ahonnan kiszabadulva egy hirtelen tlettõl vezrelve lerohanjk Kubt. A lehetetlen kldets sikerl: a lakossg a gerillk oldalra ll, Commandante Guevara pedig btorsgval, agresszivitsval s kompromisszumkptelen idealizmusbl fakad elszntsgval (az aforizmirl is hres Che erre az alkalomra krelt jelmondata: "legynk realistk, prblkozzunk a lehetetlennel") olyan sikeresen fanatizlja a csapatot, hogy a forradalom gyõzelme utn Fidel utn a msodik ember a kubai kormnyban. Ismt bizonytst nyer, hogy nincs rosszabb egy gyõztes forradalmrnl: Guevara a tisztogatsok sorn a knyrtelen hhr szerepben is nagyot alakt, habozs nlkl lvi s lveti le az ellenllkat, tbb tucat Batista-prti "ellenforradalmr" kivgzsn vesz rszt szemlyesen. Miutn leveznyli a ksõbb katasztroflis gazdasgi kvetkezmnyekkel jr totlis llamostst (br egyes szerzõk szerint a kiskereskedelmet magnkzben hagyta volna, ha Fidel engedi) s megszervezi az agrrreformot (rtsd: a nagybirtokosok megfosztst fldjeiktõl), az Ipari Minisztrium s a Nemzeti Bank lre kerl, ahol nem rzi igazn elemben magt. Knyveket r, egyet a gerilla-hadviselsrõl, egyet pedig a szocialista ideolgirl, amely az õ fejben leginkbb az anarchizmus egy vgletes, idealista formjt lti - ami szimpatikus ugyan, de nem igazn letszag. Heti hat napot dolgozik, vasrnaponknt pedig az ltala kitallt nkntes munkacsoportokat egzecroztatja. Bkeidõben is lzad, rossz szemmel nzi Fidel egyre nyltabb szovjetbartsgt: õ inkbb Maval szimpatizlna, az 1962-es raktavlsg idejn pedig majdnem sszehoz egy j kis atomhbort. Segt rvenni Hruscsovot hogy nukleris raktkat teleptsen Kubba, s a krzis idejn az elsõ csaps mellett rvel - a raktk visszavonsa utn csnyn kibrndul Moszkvbl, s miutn 1965-ben egy nemzetkzi rtekezleten az imperializmus lncos kutyjnak nevezi a Szovjetunit, a hatalombl tvoznia kell. Eltûnse utn hallhrt keltik, de hamarosan kiderl hogy ismt csak azt teszi, amiben a legjobbnak bizonyult: 120 kubai nkntes ln Kongban tartzkodik, hogy a kinshasai zavargsokbl kommunista forradalmat csinljon. Emberei jl harcolnak, de a helyi erõk hasznlhatatlanok: õszre a katonai segtsg visszavonst javasolja Castrnak. Utols kalandja sznhelye ismt Bolvia, ahol 1967-ben vgzetesen tlbecsli a forradalmi potencilt: nhny hnapig tart boztharc utn a bolviai hadsereg (a CIA ltal kikpzett) egysgei foglyul ejtik s egy nappal ksõbb egyszerûen tarknlvik - levgott, formaldehidben tartstott kzfejeit pedig egy kis szeretetcsomagban megkldik Fidelnek. Testt csak 1997-ben talljk meg egy jeltelen tmegsrban a bolviai Vallegrande klterletn - hallnak harmincadik vforduljn Kubban nneplyesen jratemetik, Amerikban a Rage Against the Machine balos punkzenekar pedig lemezbortt szentel a nhai forradalmrnak. Guevara-kript Kivgzõi azokat a titkos kdokat is megtalltk Guevarnl, amelyeket a Castrval folytatott levelezshez hasznlt - a Gilbert Vernam ltal 1918-ban kidolgozott, igen erõs titkostst biztost mdszer sorn a betûket elõszr decimlis szmokk alaktottk (a kpen lthat sma szerint), majd a szmokbl tszmjegyû blokkokat alkottak, s a szmsort tovbbi bonyolult transzformciknak vetettk al - a procedrhoz a csak a kt forradalmr ltal ismert titkos kulcsra is szksg volt. A kriptogramot rvidhullm rdival lõttk t Kubba, ahol Castro kriptogrfusai dekdoltk az zenetet. A Vernam-fle titkostst szmos km s diplomata hasznlta a 20. szzad sorn, m megbzhatsga attl fgg, mennyire vigyznak a titkos kulcsokra - az interneten hasznlatos nyilvnos kulcs titkostssal szemben itt a titkos kulcsot is ismernie kell mindkt flnek, s biztosnak kell lennik abban, hogy ms nem ismeri ezeket a kdokat. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
