Mr a 80-as vek vgn felbukkant Jugoszlviban egy furcsa figura(IVICA ULJAK), akinek
a koncertjei az nknzsrl hresltek el. Szttrt egy srsverget a
sajt fejn, majd sztvgta a szilnkokkal a bõrt melln, fejn, majd
mssal folytatta, amg annyi vrt nem vesztett, hogy sszeesett. Mindezt
hihetetlenl hangos s stt zene mellett, melytõl megfagyott minden rendes
kis rtelmisginek a kaki a pcijban. A knzs, nknzs vgtelennek tûnt:
a koncerteknek mg a kezdetei megfoghatk voltak, de a vgk a Stn
vgkimerlsvel lltak be. Knozta magt, s azt, aki nzte, hallgatta. A
"koncertek", melyek tulajdonkppen az llandan meglt szenveds szinpadon
kivettett fejezetei voltak, furcsa, pogny s egyben keresztny rtusok
voltak. Az ember, aki nmaga bntetseknt s egyben nknyeknt Stnnak
titullja magt, s knozza nmagt mintegy bnhõdve, vgtelenl bnhõdve a
sttsgben, melybe magt bezrta, melybe õt a Teremtõ zrta, melybe a
Teremtõ valamennyinket zrt. Mert mi egyb az let, mint felkszls a
hallra, szenveds, melybõl kilpni flnk ugyan, de vgyjuk a vgtelen
megnyugvst.
Satan Panonski, a horvt pusztk rme htotta a megnyugvst, hisz
mûvszete, nyelve, nem tudott mr kommuniklni a vilggal, s nem kapta meg
az Istentõl az htott sikert. Ami neki tltetett, az a legbutbb hall. A
jugoszlv hbor kitrse utn bevonult a Horvt Hadseregbe, s ott sajt
trsai lõttk agyon. gy, mint egy kutyt. Mintha semmi sem trtnt volna.
Mintha megmentettk volna Horvtorszgot az Igaz Stntl. Kzben a Satan
igazbl egy szomor, mersz s tehetsges õrlt volt, akinek mokfuts
volt lete egy olyan vilgban, amelyben a lehzott redõnyk s csendes
kisvrosi-falusi utck ablakai mgl az vszzadok õta vltozatlan
gyûllkdõ szemprok psztsztk s tltik be a teret ûrrel, unalommal,
knnal.
Stn mkegdicsõlt, s pratlan zenje mra mr elrte az hitott
npszerûsget.
Az õ szmra, sajnos, tl ksõn.Satan volt a jugoszlv hbor elõfutra,
hrnke, akinek szavra senki sem figyelt oda, akinek megjsolt s elõre
megszenvedett retteneteit senki nem hitte el. Ma mr tudjuk, hogy igaza
volt, s eztal szerepe tlnõ a zenei s mûvszeti kereteken, s trtnelmiv
emelkedik.
|