Az Ultra Rock Hírügynökség (kezdetben Orgazmus) fél évig működött, mégis, e tiszavirág fontos állat a magyar könnyűzene fantasztikus dzsungelében. Egyrészt bebizonyították, hogy nincs élet a Földön a rock and rollon túl, másrészt úgy lettek híresek, hogy tartottak tizenegykét koncertet és kész, majd csak a feloszlás után tíz évvel adtak ki lemezt. Bájukat erősíti, hogy egy narkománokat ápoló kórház udvarán léptek fel először, és politikai áthallásokkal tűzdelt dalaik a pangás közepének legjobb fikázó dokumentumai. Hogy még most sem avítt felháborodásuk a honi világon, azt bizonyítja, hogy Kék fény címmel ma is sugároz műsort a televízió. Az alteros egyetemisták romantikus bulinosztálgiáját persze az is hőskorszakká magasztalta, hogy tulajdonképpen belőlük lett a Kontroll Csoport és az Európa Kiadó. 1985-ben és 1990-ben még kétszer elbúcsúztak, és valószínűleg az utóbbi két koncerten összesen többen voltak, mint az 1980-81-es létezés alatt összesen. A Menyhárt Jenő, Kiss László, Müller Péter Iván, Salamon András, Somoskői Lajos (menet közben kirakva) névsorú zenekar az egyik oka, hogy Magyarország azért nem teljesen Rémes hely, hiszen szarul erősített gitárokkal és hamiskás énekessel is lehet maradandót játszani. Hatásukat pedig jelzi, hogy egy minisztériumi szervezésű aktíván még Bródy János is elutasította gyanús progresszivitásukat 1981-ben. |